A borovi vagy borovi fenyő tűlevelű faanyag, az erdeifenyő (Pinus sylvestris) sokoldalúan használható, tartós anyaga.

Az élő fa

20…35 m magas, ágdús, laza göcsű fa. Kérge fiatalon rókavörös, pikkelyesen hámló; idősebb korban rozsdavörös, repedezett. A szabadon álló fák gyakran csavarodottak, görbék.

A faanyag

Szíjácsa széles, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje vörösesbarna, az átmérőnek kb. kétharmadát teszi ki. A puha, könnyű anyagban sok nagyméretű gyantajárat van. A tavaszi és az őszi pászta élesen elkülönül, az évgyűrűk gyakran hullámosak.

Felhasználása

Szárítás

Gyorsan, jól szárítható, de közben vetemedhet, gyűrűs és bélrepedések keletkezhetnek benne. A lucfenyőnél kevésbé vetemedik.

Megmunkálás

Minden forgácsoló szerszámmal könnyen megmunkálható, de rosszul faragható. A gyantatáskák a faanyag minőségét rontják. Fűrészpora izgató hatású.

Rögzítés

Jól szegelhető, csavarozható. Jól ragasztható.

Felületkezelés

Szálirányban szépen csiszolható. Felületkezelés előtt gyantamentesíteni kell. Fény hatására lassan besötétedik, ez megfelelő kezeléssel lassítható. Pácoláskor foltosodhat.

Tartósság

Időjárásálló. A fát télen kell dönteni, gyorsan kérgelni és máglyázni, mert kékülésre hajlamos. Tartóssága szabadban kb. 60 év, vízben kb. 500 év, állandóan szárazon kb. 1000 év.

Sokoldalú faanyag. A magasépítésben, a föld- és vízépítésben, a bútorgyártásban, hajóépítésben, bányafának, vasúti talpfának, vezetékoszlopnak használják. Gyantatartalmának eltávolítása után papírgyártásra alkalmas. Gyökértuskójából kolofónium, a gyantás fából terpentin, fenyőszurok, fenyőkorom nyerhető.

forrás: Wikipedia